Forgácsfalva

Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Breznóbányai
Rang	község
Első írásos említés	1791
Polgármester	Jozef Katreniak
Irányítószám	976 53
Körzethívószám	048
Forgalmi rendszám	BR
Népesség
Teljes népesség	228 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	938 m
Terület	17,40 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 38′ 30″, k. h. 19° 38′ 55″48.641666666667, 19.64861111111148.641667°N 19.648611°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 30″, k. h. 19° 38′ 55″48.641666666667, 19.64861111111148.641667°N 19.648611°E
Forgácsfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Forgácsfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Forgácsfalva (szlovákul: Lom nad Rimavicou, korábban Forgáčka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

Breznóbányától 32 km-re délre fekszik. Érinti a Breznóbányát Herencsvölggyel összekötő 529-es út.

Forgácsfalva nyugatról Herencsvölgy, északnyugatról Szikla, északról Darabos, északkeletről Feketebalog, keletről Klenóc és Újantalvölgy, délkeletről Rimakokova, délről pedig Látka községekkel határos. Nyugati és északkeleti határa a történelmi Gömör-Kishont és Zólyom vármegyék, déli határa pedig Gömör-Kishont és Nógrád vármegye határa.

17,4040 km²-es területe csak kis mértékben nőtt 1921 óta (16,92 km²).

Története

1791-ben említik először, első lakói lengyel telepesek voltak. A falu egykori birtokosáról, a gróf Forgách családról kapta a nevét. 1799-ben „Forgaczfalva” néven írják, plébániáját 1799-ben alapították. 1802-ben „Lom” néven említik, temploma 1818-ban épült. 1828-ban 58 házában 473 lakos élt, akik állattartással, erdei munkákkal, fuvarozással foglalkoztak. A 19. században üveghuta, papírmalom és fűrészüzem működött a területén.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Forgácsfalva, tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vármegyékben, mellynek határa a kokavaiból szakíttatott el: 437 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gróf Forgách. Van üveghutája, s Rima-Szombathoz 6 óra.”^[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Forgácsfalva, Zólyom vármegye határán fekvő kisközség, körjegyzőségi székhely, 189 házzal és 1020 róm. kath. vallású lakossal. Lengyel település s 1796-ban a Forgách család népesítette be. Lakosai a később ide települt tótságba olvadtak. A gróf Forgách családon kívül a báró Jeszenák család is ura volt, de azután ismét visszakerült a Forgáchok birtokába; tőlük Dub Albert vásárolta meg, ki legújabban Lamarche Albertnek adta el. A mult század első felében itt üveghuta is működött, most pedig Klein Zsigmondnak van gőzfűrésze. A községben fakad a Rima, a templom mögötti fenyves északi oldalán pedig a Garam egyik ága. Róm. kath. temploma 1821-ben épült. Ide tartoznak Gyurkóka, Ó-Antalvölgy és Pleskova telepek is. Posta van a községben, távírója és vasúti állomása pedig a távoli Rimabánya.”^[3]

1913-ban Darabossal egyesítették. A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

1921-ben már újra önálló község.

Népessége

1910-ben 1023, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 944 lakosa volt, ebből 941 szlovák nemzetiségű, 939 római katolikus vallású.^[4]

2001-ben 326 szlovák lakosa volt.

2011-ben 294 lakosából 283 szlovák volt.

Nevezetességei

• Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1812 és 1818 között épült klasszicista stílusban.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Forgácsfalva Szlovákia térképén
• Az iskola ismertetője
• Fotó a községről
• E-obce.sk