Nisivaki Dzsunzaburó

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Nisivaki Dzsunzaburó
Élete
Született1894. január 20.
Odzsija
Niigata prefektúra
Elhunyt1982. június 5. (88 évesen)
Odzsija
SírhelyZōjō-ji
Nemzetiségjapán
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
Kitüntetései
  • Person of Cultural Merit (1971)
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja

Nisivaki Dzsunzaburó (西脇順三郎; Hepburn: Nishiwaki Junzaburō?) (Odzsija, Niigata prefektúra, 1894. január 20. – Odzsija, 1982. június 5.) japán költő, kritikus, a 20. századi japán költészet és költészetelmélet egyik legnagyobb alakja.

A Niigata prefektúrabeli Odzsijában született, apja bankár volt. Festőnek készült, Kuroda Szeikinél is tanult, de ezzel apja halála miatt fel kellett hagynia. Közgazdaságtant hallgatott a Keió Egyetemen, megtanult latinul, görögül, angolul és németül. Rendkívüli nyelvérzékére jellemző, hogy doktori értekezését latin nyelven írta.

Angolul kezdett verselni, 1922 és 1925 között az Oxfordi Egyetemre járt, ott ismerkedett meg a modernisták, James Joyce, T. S. Eliot és Ezra Pound műveivel. Nagy hatással volt rá Charles Baudelaire és a francia szürrealizmus is. Első (angol nyelvű) verseskötetét Spectrum címmel Londonban publikálta, saját költségén.

Japánba visszatérve a Keió Egyetemen adott elő angol irodalmat és általános nyelvészetet. Megalapította az első japán szürrealista folyóiratot (Fukuiku taru kafu jo) s egy másikat is, amely elsősorban költészetelmélettel foglalkozott (Si to siron). Új technikákat alkalmazó (groteszk, egzisztencialista) japán verseinek két gyűjteménye: Ambarvalia (1933), Tabibito kaerazu („Nem tér vissza utazó”, 1947). 1953-ban jelent meg első összegző kötete: Kindai no gúva („Modern allegóriák”).

1952-ben tette közzé nagy kritikai sikert arató Átokföldje-fordítását (T. S. Eliot). Később Eliot Négy kvartett-jét, Shakespeare szonettjeit és Joyce Kamarazené-jét, valamint Mallarmé sok költeményét is átültette japán nyelvre.

1962-ben beválasztották a Japán Művészeti Akadémia, 1974-ben pedig az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagjai közé. Nobel-díjra is jelölték.

Források

  • Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3
  • Vihar Judit: A japán irodalom rövid története, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994, ISBN 9631859150
Sablon:Japán irodalom
  • m
  • v
  • sz
Nara-kor
Abe no Nakamaro · csóka · fudoki · Jamabe no Akahito · Jamanoue no Okura · Kaifúszó · Kakinomoto no Hitomaro · Kasza no Iracume · Kasza no Kanamura · Kodzsiki · Manjósú · Nihonsoki · Ótomo no Jakamocsi · Ótomo no Szakanoue no Iracume · Ótomo no Tabito · szedóka · Tacsibana no Moroe · Takahasi no Musimaro · Takecsi no Kurohito · Toneri herceg · vaka
Heian-kor
Akazome Emon · Arivara no Narihira · Bunka súrei sú · Daini no Szanmi · Eiga monogatari · Fudzsivara no Akihira · Fudzsivara no Akiszuke · Fudzsivara no Kijoszuke · Fudzsivara no Kintó · Fudzsivara no Micsicuna anyja · Fudzsivara no Okikaze · Fudzsivara no Tosinari · Hendzsó · Hitosi · Ima-kagami · Isze úrhölgy · Isze monogatari · Izumi Sikibu · Josimine no Jaszujo · Keikokusú · Ki no Curajuki · Ki no Tomonori · Kijohara no Motoszuke · Kúkai · Kokinsú · Kondzsaku monogatari · Mibu no Tadamine · Minamoto no Takakuni · Mizu-kagami · Muraszaki Sikibu · Nakajama no Tadacsika · Ó-kagami · Ono no Komacsi · Ósikócsi no Micune · Ótomo no Kuronusi · Rjószen · Sikisi · Szaigjó Hósi · Szanuki no Szuke · Szarumaru no Dajú · Szei Sónagon · Szone no Jositada · Szugavara no Micsizane · Szugavara no Takaszue lánya · Taketori monogatari · Tosza nikki · Vakan róeisú
Középkor
Abucu-ni · Arakida Moritake · Ben no Naisi · Cukubasú · Fudzsivara no Ietaka · Fudzsivara no Teika · Genpei szeiszui-ki · Gikei-ki · Guszai · Heidzsi monogatari · Heike monogatari · Hógen monogatari · Ikkjú · Jamazaki Szókan · Josida Kenkó · Kamo no Csómei · Kanami · Kitabatake Csikafusza · Kjógoku Tamekane · Konparu Zencsiku · Maszu-kagami · Nidzsó Josimoto · Sinkei · Sinkokinsú · Szógi · Tacsibana no Nariszue · Taiheiki · Takajama Szózei · Ton'a · Tóin Kinkata · Zeami · Zekkai Csúsin
Edo-kor
Modern kor
Abe Kóbó · Akutagava Rjúnoszuke · Cuboucsi Sójó · Cusima Júko · Dazai Oszamu · Encsi Fumiko · Endó Súszaku · Fukazava Sicsiró · Futabatei Simei · Hara Tamiki · Higucsi Icsijó · Ibusze Maszudzsi · Inoue Jaszusi · Isikava Dzsun · Isikava Tacuzó · Isikava Takuboku · Itojama Akiko · Izumi Kjóka · Jamada Eimi · Jokomicu Riicsi · Josikava Eidzsi · Josimoto Banana · Joszano Akiko · Kaikó Takesi · Kavabata Jaszunari · Kikucsi Kan · Kirino Nacuo · Kitahara Hakusú · Kitamura Tókoku · Kóda Rohan · Kunikida Doppo · Maszaoka Siki · Mijazava Kendzsi · Misima Jukio · Mori Ógai · Murakami Haruki · Murakami Rjú · Nacume Szószeki · Nagai Kafú · Nakagami Kendzsi · Nisivaki Dzsunzaburó · Noma Hirosi · Óe Kenzaburó · Óoka Makoto · Ozaki Kójó · Siba Rjótaró · Siga Naoja · Simazaki Tószon · Tanizaki Dzsunicsiró · Ueda Bin
Dőlttel vannak jelölve a műformák és az egyedi műcímek, álló betűvel szerepelnek a szerzők (félkövérrel a legfontosabbak).
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 7415969
  • LCCN: n81069109
  • ISNI: 0000 0000 8353 9853
  • GND: 119195356
  • SUDOC: 029167299
  • NKCS: av20181012598
  • BNF: cb12084970q
  • ICCU: RAVV046928
  • KKT: 00055592
  • BIBSYS: 90859507
  • irodalom Irodalomportál
  • Japán Japán-portál