Hidalmás

Hidalmás (Hida)
A Hatfaludy-kúria
Hidalmás címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Hidalmás
Rang	községközpont
Irányítószám	457175
SIRUTA-kód	141456
Népesség
Népesség	1149 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	50
Népsűrűség	12,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	252 m
Terület	92,17 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 03′ 42″, k. h. 23° 18′ 34″47.061743, 23.30943647.061743°N 23.309436°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 42″, k. h. 23° 18′ 34″47.061743, 23.30943647.061743°N 23.309436°E
Hidalmás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidalmás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hidalmás vagy Hídalmás (románul Hida, jiddisül הידאלמאש) falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében.

Nevének eredete

Neve a híd és az almás szavak összetételéből való. Először 1298-ban Almas, majd 1333-ban de Pomerio és Hydalmas néven említették. A névadás alapja maradandónak bizonyult, ugyanis a falu még a 20. században is neves volt almatermesztéséről.

Földrajz

Zilahtól 37 kilométerre délkeletre, Kolozsvártól 54 kilométerre északnyugatra, az Almás vize mellett fekszik.

Népesség

A népességszám változása

Az össznépesség csupán csekély ingadozást mutatott az elmúlt 160 évben. A 20. század közepéig emelkedett, azóta csökken.

Etnikai és vallási adatok

Magyar lakossága 1850-től 1910-ig folyamatosan emelkedett, amikorra majdnem azonos számú román és magyar anyanyelvű élt a településen. A második világháború után, valószínűleg részben elköltözések, részben a zsidóság elhurcolása miatt ugrásszerűen megcsappant.

• 1880-ban 1041 lakosából 609 volt román, 334 magyar és 74 német (jiddis) anyanyelvű; 551 ortodox, 222 zsidó, 173 református, 49 görög és 46 római katolikus vallású.
• 2002-ben 1102 lakosából 933 volt román, 119 cigány és 50 magyar nemzetiségű; 959 ortodox, 70 pünkösdi és 40 református vallású.

Története

1298-ban Szent Demeternek szentelt kőtemploma volt, ekkor birtokosa, Mikud bán az erdélyi püspökségnek kötötte le száz márkáért. A későbbiekben előbb Doboka, majd a 20. századig Kolozs vármegyéhez tartozott. Az 1850-es években és a 20. század elején is járási székhely volt. Legfőbb birtokosa a 17. század második felétől a Korda, a 19. században a Hatfaludy család. Lakossága inscriptio alapján mentességet élvezett a dézsma alól. Jósika Miklós mint „rongyos, piszkos erdélyi falu”-ra emlékszik rá 1823-ból.^[1] Az 1820-as évek elején alakult meg zsidó hitközsége, amely 1825-től jesivát is fenntartott. Első zsinagógája 1850-ben épült, majd miután ez szűkké vált, 1910-ben újat építettek, amelyet az 1960-as években bontottak le. 1925 és 1944 között ismét működött jesivája, valamint az 1920-as években héber betűs nyomdája is.^[2]

Magyar lakóit 1848 őszén az almásszentmihályi táborba hurcolták, és ott a vajdaházi tribunus papnak köszönhették megmenekülésüket. Határában a visszavonuló honvédsereg 1848. december 20-án győzelmet aratott a császáriak felett. 1849. január 7-én hatvan drági és vajdaházi román fegyveres gyűlt össze Hidalmáson Ioan Micle vezetésével, de miután lövöldöztek, lármáztak és a nemzetőrséget fenyegették, hazamentek. Grotenhjelm 1849. augusztus 24-én itt várta be Kazinczy Lajos döntését a fegyverletételről.

A 19. század második felében mezővárosias központi hellyé fejlődött, hetipiaccal és látogatott éves vásárokkal. 1867-ben gyógyszertárat,^[3] 1873-ban állami iskolát alapítottak benne. 1900-ban megalakult a Hidalmás vidéki Takarékpénztár. 1926 és 1967 között hozzátartozott Bányika. 1944-ben a milványi románok felgyújtották a református egyház irattárát.^[4]

Nevezetességek

• Az ortodox fatemplom 1717-ben épült. A bejárati ajtó hátuljára kitárt tenyereket faragtak.
• A Hatfaludy család egykori udvarházát Anton Ferdider tervei alapján 1809-ben építették, 18. századi alapokon.
• Református temploma 1882-ben épült, a régi templom helyén.
• A falu szélén, az út mellett áll a természeti erők által gomba alakúra formált, hat és fél méter magas, homokkő Ördögszikla.^[5]
• Az erősen átalakított, 19. századi Morca-kúria, parkkal.
• A református egyház 1910-ben épült lelkészlakja. A faluban a Zilahi református egyházmegye működteti a Hidalmási Református Ifjúsági Központot, amely nyáron át szállóvendégeket is fogad.^[6]

Híres emberek

• Itt született 1906-ban Schön Dezső izraeli magyar művelődéstörténész.
• Itt nyugszik Csoma Mária kolozsvári opera-énekesnő.

Jegyzetek

Források

• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
• Egyed Ákos: Erdély 1848–1849. Csíkszereda, 1998–1999
• Hangay Oktáv, Kolozsvármegye szelídebb területében. Erdély (Kolozsvár), XIX évfolyam, 2/1910.

További információk

• Hidalmás látnivalói (magyarul)

Galéria

• 
  Műszaki líceum,
  volt járásbíróság
• 
  Főtéri ház
• 
  Községháza
• 
  A református templom
• 
  Csoma Mária sírja a helyi temetőben