Létka

Létka (Letca)
Létka, görögkatolikus fatemplom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Létka
Rang	községközpont
Irányítószám	457215
SIRUTA-kód	141795
Népesség
Népesség	533 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2
Népsűrűség	8,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	60,50 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 20′ 06″, k. h. 23° 27′ 19″47.334944, 23.45541247.334944°N 23.455412°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 06″, k. h. 23° 27′ 19″47.334944, 23.45541247.334944°N 23.455412°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Létka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Létka (románul: Letca) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, Zilahtól északkeletre, a Szamos jobb partján, Lemény és Kocsoládfalva között fekvő település.

Nevének eredete

Nevét az oláh Litca szóból eredőnek tartják, mely orsót, keringőt, forgót, és a mellette folyó Szamos vizére vonatkozólag örvénylőt, örvényt jelent.

Története

Létka nevét az oklevelek 1405-ben említették először Lehtka néven.

1424-ben Lithka, 1470-ben Lythka, 1650-ben Litka, 1723-ban Letka-nak írták nevét.

Létka Kővárhoz tartozó oláh település volt a középkorban.

1405-ben már említették nevét Kővár tartozékainak felsorolásakor, mikor Zsigmond király Kővár várát Balk és Drág fiainak adományozta.

1424 évi osztozkodáskor Létka Balk fiainak jutott.

1470-ben Mátyás király Bélteky Sandrin fia Mihálytól, mert feleségét megölte s így főbenjáró vétségben elmarasztalták, s összes birtokait, köztük Létkát is elkobozta, s azt Drágfi Miklós fiának Bertalannak adományozta, s a Drágfiaké volt egészen 1556-ig, a család kihaltáig.

1556-ban Izabella királyné a Drágfiak kihalta miatt a birtokot Báthory Györgynek és nejének Annának, valamint fiuknak Istvánnak adományozta. 1565-ben Báthory György fellázadt Miksa császár ellen, s feje váltságául Kővárt tartozékaival együtt a császárnak engedte át.

1567-ben II. János király Kővárt visszafoglalta tartozékaival együtt Miksa császártól, s beregszói Hagymási Kristófnak adományozta Létkával együtt.

1617 előtt Putnoky János birtoka, aki azt Báthory Gábortól kapta, s tőle Bethlen Gábor foglalta el 1636-ban II. Rákóczi György birtoka, aki azt Kővár kapitányának Ecsedi Rőti Orbánnak és nejének Mocsáry Zsófiának adományozta, aki azt Gyerőmonostori Ebeni Istvánnak adta zálogként.

1654-ben II. Rákóczi György Gyerőmonostori Ebeni Istvánt az Ecsedi Rőti Orbántól magához váltott birtokban megerősítette.

1674-ben Belényi Zsigmond birtoka volt.

1766-ban gróf Teleki Sámuel volt Létka birtokosa.

Az 1809-ben végzett összeíráskor a település birtokosai: gróf Teleki Sámuel és más kisnemesek voltak, majd 1820-ban báró Henter Antal is.

1886-ban 611 lakosa volt, melyből görögkatolikus 597 és 14 zsidó.

1891-ben 624 lakosa volt, melyből 8 római katolikus, 568 görögkatolikus, 7 evangélikus, 1 lutheránus és 40 izraelita volt.

1898-ban birtokosai: Sárombereki, család, gróf Teleki Sámuel és gróf Mikó Anna Wesselényi Józsefné öröklés, valamint a Paul és Péter családok öröklés és vásárlás folytán.

A trianoni békeszerződés előtt Létka Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességek

• Két görögkatolikus temploma volt, az egyiket 1600-ban szentelték fel az arkangyalok tiszteletére.
• A másik a XVII. században épült, és 1872-ben szentelték fel utoljára szűz Mária tiszteletére, ez ma ortodox templom.

Anyakönyvet 1826-tól vezetnek.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.  

Jegyzetek