Magyarbaksa

Magyarbaksa (Bocșița)
Magyarbaksa görögkatolikus temploma
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Haraklány
Rang	falu
Községközpont	Haraklány
Irányítószám	457167
SIRUTA-kód	141401
Népesség
Népesség	92 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	221 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 18′ 21″, k. h. 23° 03′ 07″47.305866, 23.05198547.305866°N 23.051985°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 21″, k. h. 23° 03′ 07″47.305866, 23.05198547.305866°N 23.051985°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyarbaksa település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Zilahtól északra, Szilágysomlyótól északkeletre, Diósad és Nagymonújfalu közt fekvő település.

Története

Baksavölgyet 1349-ben említette először oklevél Diósad (Ód) birtok keleti felében, a Szilágy-pataka közelében.

Alsó-Baksa eredetileg horogszegi Szilágyi Mihály birtoka volt, aki a birtokot hűséges szolgálataiért Szilágyi Mártonnak adományozta. Az adományozást a király 1456-ban meg is erősítette.

1472-ben Mátyás király a kolozsmonostori konvent által Menyői Ramocsa Albet Alsó-Baksai jobbágytelkeibe Baksai Barlát, nejét és gyermekeit iktattata be, akiket az zálogjogon megilletett.

1510-ben Báthori Gergelynek, Istvánnak és Andrásnak adták el.

1515-ben a Kaplyon család tagjait iktatták be birtokába.

1601-ben Basta pusztította el. Ettől kezdve sokáig puszta maradt, Puszta-Baksa néven.

1635-ben Pusztabaksán Haraklányi Miklósnénak volt birtoka.

1705-ben itteni nemesek a Dull család tagjai, a Szabó, Jankó, Birtalan, Hajdú, Nagy, Szász, Székely családok, valamint Vérvölgyi Könnyű János.

1795-ben főbb birtokosai voltak: Farkas József, valamint a Dul, Szabó, Gyárfás, Sebes, Orgován, Kincses, Vajda, Jákobfi családok és báró Wesselényi Farkas.

1805-ben a Dúll, Farkas családok birtoka volt.

1890-ben 284 lakosából 40 magyar, 244 román, ebből 1 római katolikus, 241 görögkatolikus, 38 református, 4 izraelita. A házak száma ekkor 57.

1910-ben 345 lakosából 33 magyar, 312 román, melyből 308 görögkatolikus, 18 református, 16 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Magyarbaksa Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma

Hivatkozások

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 67–70. o. Online elérés