Sereden

Sereden (Șeredeiu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Krasznahorvát
Rang	falu
Községközpont	Krasznahorvát
Irányítószám	457188
SIRUTA-kód	141571
Népesség
Népesség	250 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	288 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 37″, k. h. 22° 57′ 06″47.110228, 22.95166747.110228°N 22.951667°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 37″, k. h. 22° 57′ 06″47.110228, 22.95166747.110228°N 22.951667°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Sereden település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágysomlyótól és Krasznától délkeletre, a Meszes-hegység nyugati lábánál, a Krasznába torkolló Seredenke patak mellett, Oláhkecel, Petenye és Bogdánháza közt fekvő település.

Nevének eredete

Nevét a mellette elfolyó Seredenke-patakról kapta.

Története

Sereden nevét 1270-ben említették először az oklevelek Seredunke (folyó) néven, István királynak a Krasznai várhoz tartozó Horváth-föld határjáró oklevelében.

1413-ban már kettő Sereden: Alsó- és Felsősereden volt említve. Ekkor mindkét település Seredeni Tamás fia János birtoka volt, aki mindkettőt elzálogosította Losonczy Bán Rád fiainak Istvánnak és Rádnak. 1429-ben Sereden és Seredenke nevű részbirtokokat Zsigmond király a Kusalyi Jakcsoknak adományozta. 1475-ben királyi birtok, amelyet Keczeli Szele Márton kapott adományba Mátyás királytól hű szolgálataiért. 1453-ban a két sereden nemesi birtokként szerepelt az oklevelekben. 1808-ban végzett összeíráskor főbb birtokosai voltak: gróf Rédei, gróf Teleki, báró Wesselényi, báró Kemény, gróf Andrási, Kovács, Láposi és Ördög nemes birtokos családok. 1847-ben 748 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus. 1890-ben 951 lakosából 8 magyar, 13 német, 916 román, 11 egyéb nyelvű volt, ebből 922 görögkatolikus, 1 görögkeleti, 28 izraelita volt. A házak száma ekkor 204 volt. 1910-ben 1016 lakosa volt, ebből 23 magyar, 993 román, melyből 992 görögkatolikus, 23 izraelita volt. Sereden a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus kőtemploma 1862-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Hivatkozások

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 331–335. o. Online elérés