Nagyderzsida

Nagyderzsida (Bobota)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Nagyderzsida
Rang	községközpont
Irányítószám	457040
SIRUTA-kód	140299
Népesség
Népesség	1340 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	25
Népsűrűség	21,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	184 m
Terület	63,48 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 22′ 48″, k. h. 22° 46′ 06″47.379989, 22.76828347.379989°N 22.768283°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 48″, k. h. 22° 46′ 06″47.379989, 22.76828347.379989°N 22.768283°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyderzsida (románul: Bobota) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, Nagykárolytól délkeletre, a Kraszna bal partján, Érszakácsi és Krasznahídvég között fekvő település.

Története

Derzsida neve 1205 és 1235 között került először említésre a Váradi regestrumban, villa Dobur néven.

1349-ben Derzsida, 1427-ben Dersyda, 1441-ben Dershyda, 1459-ben Dershyda, 1466-ban Nagy-Dershyda néven írták.

Derzsida ma kettő van: Kis- és Nagyderzsida. Kisderzsida a Kraszna jobb, Nagyderzsida pedig a Kraszna bal partján fekszik.

1423-ban a Kusalyi Jakcs család birtokába iktatta be Derzsidát Zsigmond király parancsárra a váradi káptalan.

1487-ben Mátyás király a Majádi csalás-nak adta a birtokot.

1526-ban II. Lajos király Budán újra a Majádi családnak adományozta Derzsidát.

1572-ig Dobai János birtoka volt. 1572-ben bekövetkezett halála után per folyt Derzsida részbirtokáért Ilosvai Dobai, másként Banga Jánosné Guthy Anna és Horváth Istvánné Dobai Erzsébet között.

1641-ben Jenyczei Szunyogh Gáspárné Losonczi Bánfi Zsuzsanna birtoka volt, aki pénzszükség miatt eladta mindkét Derzsidát örök áron, Gyerőmonostori Kemény Jánosnak és örököseinek.

1703-ban puszta, mely a fellelhető adatok szerint valamikor 1682 előtt elpusztult.

1720-ban Nagyderzsidán 189 lakosa volt, melyből 99 magyar és 90 oláh nyelvű volt.

1722-ben Nagy-és Kisderzsida birtokába Rhédey Pált iktatták be, de Sarmasági Ferenc és Ádám ellentmondtak.

1729-ben egy középszolnokvármegyei generális szék előtt lefolyt perben Nagyderzsidáról ez olvasható: "A nagy Derzsidai Újfalu helyének, úgymint Babukatelkének délfelől való territóriumából, tudniillik a Malombércze nevű erdőből." E leírás szerint Nagy-Derzsida a kurucvilág után újra alakult éspedig Babuk-telkéből, s a még régebben elpusztult Szoldoba vagy Szoldobágy falu területeiből.

1779-ben Babotza vagy Nagyderzsida Tasnád mezőváros tartozéka, s a birtokot 6 évre bérbeveszi Vay Lászlótól Reviczki József, Szotyori Kerekes József és nejeik.

Aspermont Anna 1795 évi vallomása szerint Babucza a tasnádi uradalomhoz tartozott. Mint Rákóczi féle birtokot Nagyderzsidát a kincstár magának tartotta meg.

1797-ben Babucza főbb birtokosai báró Huszár József és báró Kemény Simon.

1890-ben 1353 lakosa volt, melyből 98 magyar és 1250 oláh, 5 egyéb nyelvű, melyből 16 római katolikus, 1254 görögkatolikus, 15 református, 68 izraelita. A házak száma ekkor 271 volt.

Nagyderzsida a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus temploma 1872-ben épült. Anyakönyvet 1786-tól vezetnek.

Jegyzetek

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 272–290. o. Online elérés