Szilágydomoszló

Ez a szócikk Szilágydomoszlóról szól. Hasonló címmel lásd még: Domoszló.

Szilágydomoszló (Dumuslău)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Kárásztelek
Rang	falu
Községközpont	Kárásztelek
Irányítószám	457066
SIRUTA-kód	140495
Népesség
Népesség	32 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	269 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 20′ 37″, k. h. 22° 40′ 32″47.343738, 22.67551447.343738°N 22.675514°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 37″, k. h. 22° 40′ 32″47.343738, 22.67551447.343738°N 22.675514°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Szilágydomoszló (románul: Dumuslău) falu Romániában, Szilágy megyében, a Krasznai-dombságon. Kárásztelek községhez tartozik.

Fekvése

Szilágysomlyótól északnyugatra, Doh és Kárásztelek közt fekvő település.

Története

Szilágydomoszló nevét 1459-ben említették először az oklevelekben Domozlo néven, mint Csomafalvi birtokát.

1502-ben Kémeri Tamásé volt, aki itteni birtokait Kémeri Andrásnak zálogosította el.

1567-ben Dengelegi Gáspár, Szénási Péter és Zombori Farkas birtoka volt.

1602-ben Zombori Farkas birtokát Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adták érdemei jutalmául.

1666-ban a Huszton lakó Rácz Mihály és neje Szegedi Kata részbirtoka volt.

1680-ban Bárczi Györgyé, aki a fennmaradt oklevelek szerint itt lakó jobbágyát Becsky György Varsolcon lakó jobbágyával cserélte el.

1717-ben mint lakatlan falut említették. Ekkor Kövesdi Bér Ferenc főispán nyert ide telepítési jogot a vármegyétől, mely után 3 év adómentességet kapott. Ekkor Szamosújvári Rácz Jánosnak is voltak itt telkei, aki Domoszlót Csobai Zsigmondnak és nejének Hidi Erzsébet Gencsi Györgynének zálogosította el.

Az 1797-es összeíráskor Terjenyi Mihály, gróf Kemény Farkas, Bihari, Gazda, Tisza, Péchy, Kabós, Veér, Szunyogh, Szilágyi, gróf Teleki családok voltak birtokosai.

1847-ben 451 görögkatolikus, 1 református lakosa volt.

1890-ben 268 lakosából 11 magyar, 257 román, melyből 257 görögkatolikus, 6 református, 5 izraelita volt. A házak száma ekkor 54.

1910-ben 303 lakosából 14 magyar, 289 román, melyből 248 görögkatolikus, 17 izraelita volt.

A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma.

Jegyzetek

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 329–331. o. Online elérés